A GTX 1080 tesztre még picit várnotok kell, sajnos a munka és az egyéb kötelezettségeim miatt egyelőre nem jutott időm komolyabban megizzasztani az új videokártyámat, talán hétvégén sikerül majd pótolnom. Ugyanakkor engem is hatalmába kerített a Pokémon Go őrület, ezért a türelmes várakozás helyett, némi tanakodás után letöltöttem innen az Androidos APK-t. Én még ahhoz a generációhoz tartozok, amely minden szombaton ott gubbasztott pizsiben a Kölyökklub előtt és repesve várta Pikachu és Ash Ketchum legújabb kalandjait. Akkoriban (90-es évek vége) nem volt Youtube, internet eléréssel is csak a kiváltságosok rendelkeztek, így maradt a televízió. Ma már minden sokkal egyszerűbb, de be kell vallanom, felnőtt fejjel is meg-megnézek néha egy részt, már csak nosztalgiából is. Így hát nem is volt kérdéses, hogy amint lehetőségem lesz rá, a játékot is ki fogom próbálni. Persze ehhez nem szerettem volna kézikonzolt vásárolni, de amint kiderült, hogy a Nintendo nyitni fog a mobilpiac irányába, azonnal reménykedni kezdtem, hogy a kiotóiak nem hagynak ki egy ekkora lehetőséget és Mario után a legnépszerűbb alkotásukat elérhetővé teszik majd a nagyközönség számára. Nem kellett csalódnom szerencsére.

Komolyabb teszttel most senkit sem fárasztanék, főként, mivel hajnali 6 óra sincs még, aki szeretne alaposabban tájékozódni, az itt nyugodtan megteheti, inkább a saját élményeimről írnék néhány gondolatot. A gyors APK telepítést követően azonnal belevágtam a játékba. Rövid kísérletezgetés után sikerült is befognom Pikachut kezdő pokémonnak, ehhez mindössze annyit kellett tennem, hogy nem próbáltam meg csapdába csalni a 3 felkínált alap lényt, vagyis Charmandert, Squirtlet és Bulbasaurt. Ezek után elkezdtem barangolni a belvárosban és gyűjtögetésbe fogtam. A Pokémon Go ugyanis egy kiterjesztett valóság játék, a telefon a térbeli pozíciónkat kiolvasva vetít rá minket a környék térképére, ahol ikonokkal jelzi, hova érdemes menni, hol lelhetőek fel újabb, szerencsés esetben ritka pokémonok. A játék felér egy alaposabb fittness edzéssel, mire lemerül a telónk - és ez sajnos elég hamar be tud következni - egész biztosan elfáradunk egy picit és nem lesz kilométerhiányunk. A vadászgatás és kutakodás alatt egyébként rengeteg érdekes helyszínre bukkanhatunk, szobrok, emléktáblák, és más felfedezésre váró érdekességek is megcsodálhatóak, én például még egyszer sem figyeltem meg alaposabban a körút gyönyörű épületeinek homlokzatát, de a játék ehhez is hozzásegített.

A pokémonokat egyébként lehet fejleszteni és akár meg is küzdhetünk velük más mesterekkel, ha érzünk magunkban ehhez elég elszántságot. Én egyelőre kihagytam ezt a lehetőséget, de majd ennek is eljön az ideje. A Pokémon Go egyébként remek móka, de nem árt a kellő körültekintés, mert könnyen bajba sodorhatjuk magunkat. A lények tudniillik a legkülönfélébb helyen is meg tudnak jelenni, akár az úttest kellős közepén is, a száguldó autók között, ilyenkor jobban járunk, ha hagyjuk meglépni a kis dögöket. Ne kövessétek el azt a hibát, mint én, hogy átszellemülten hajigáljátok a pokélasztikat a zebrán, miközben a lámpa már pirosra váltott :) .

A Pokémonozás abszolút uniszex elfoglaltság, így fiúk és lányok, nők és férfiak egyaránt örömüket lelhetik benne, nem mellesleg edzésnek és kultúrproginak sem utolsó. Hideg ásványvíz javasolt mellé a kánikulában!

Pussz

Korbi